Versek a Világpor című kötetbőlForum, Újvidék, 1980

A tehénkönnyek

a tehénkönnyek
nem sósak
a szép nagy tehénszemek
tán azért is olyan búsak

 

Karfiol

karfiol közepében
mint agyba lőtt golyó
az ének-ón

 

*

a radiátor kos mondom
s visszafordulok asztalomhoz
emlékszem amikor rühesek voltunk

 

*

nagy ólom
morzsolódom

 

*

a karfiolbundás kiskutyák
a kamillafésű ládájába bújtak
a fényes hurok elől

 

*

nő a habverő
zsugorodik a hab
nincs
olyan
édes gipsz

 

*

a mindenkori
barokkos lélek
egy falatja barakkban
a karfiol

 

*

gyűrött nulla

a te drámádban vasalnak
mint csipkét hullát
gömbvasalókkal két nullát

 

*

már évek óta itt élek
e szobában
mezítláb
a falra szögezett van gogh-bakancsok alatt

 

*

a teknőcnyelű borotva
akár a kis balerina
meghajol

 

*

kis ólom andalog
az agy
szürke zónáiban

 

*

ceruzám vadászceruza
de azért a sakálhoz hasonlóan
gyakran halottnak tetteti magát

 

*

a cirkusz nem
már csak az ólom romantikus
belülről is

 

*

légó-vagy légypapír
mindenféleképpen pilótahalál ez
ó saint-exupéry

 

Változatok gipszre
g/14
erősen havazik a földről az égre
legszebb nyarunk
előbb kátrányba aztán tollba

g/17
csapkodja
csapkodja a szelet
jasper johns gipszzászlaja

 

Szilágyi Domokos

halinaarcú hamlet

 

Németh László

artézivíz
ízű
istenke

 

Ady

ében-máj
drágakővel kivert
arany-csök