Valamint életünket sem tekinti regényesnek

A holdvilágra gyanakodtam
 
Az Őrangyalok nevét viselo nagytemplomnak volt akkora kulcsa
Mint a mi nagykapunknak tudom mert gyermekkoromban
Harangoztam
S aki hajnalban soros volt a harangozásnál az vitte haza
Vecsernye után a templom kulcsát
Elokotortam valahogy tehát a kulcsot
És miközben boröndöm a vállamra emeltem
Kitártam nagykapunkat

Ám igazán csak ahogy beléptem az udvarba
Tudatosodott bennem hogy derékig vízben állok
Sot amikor már ajkamig ért a víz akkor is
A holdvilágra gyanakodtam
Jóllehet még nem volt sötét
Magam elott lökdösve boröndöm tékozló fiú
Úszva érkeztem a félkör alakú konyhaküszöbig
Benn a konyhában ágyunkon fenn volt a rács
Még gimnazista korunkban is egy nagy rácsos
Ágyban aludtunk bátyámmal a sparhelt mellett
Bátyám a víz alatt aludt mosolyogva
Átbuktam mellé és engem is hamarosan
Elnyomott az álom
Az én arcomon is az a mosoly tükrözodött
Mintha csak ugyanazt a filmet néztük volna
Felébredve ingem tapogatom vizes-e
De nem vizes
Még csak verejtéktol sem nyirkos mint rendesen
Bátyám temetése jut eszembe
Ugyanis ahogy a kriptába engedtük koporsóját
Szépen láttam a magas talajvízen billegve
Elhajózni
Lám gondoltam a Léthé akárha tavasszal
(Március 15-e volt) a Tisza.
A régi bélyegek isteni fáradt színe
Hát akkor vége
Mármint a dolognak mondta Regény Misu
Mire Jonathán halkan
(Halkan akárha szellentve szokta volt mondani
Kafga Feri) megkérdezte:
A regénynek?
Jóllehet köztudott Misu nem olvas regényt
Valamint életünket sem tekinti regényesnek
Mint példának okáért Olivér avagy Elemér
Aki afféle regényhosként (szürke metafizikus
Kreatúraként) mozog a víztorony alatt
Misu nem olvas regényt
(Szerinte az o neve különben is valami
Egészen mást jelent)
Misu zománcmuvész
Amióta iszik zománcot sem éget
Kis ornitológiát olvas van egy
Michel-katalógusa azt lapozgatja üres óráin
Szépen tud értekezni a régi bélyegek
Isteni fáradt színérol
Apropó Isten
Színe és visszája is megfáradhatott már
Ragasztója sem ragad
Nincs is csupán ez a szép fáradt szín
Amely már nem fáradhat (fakulhat) tovább
S lám mégis elképzelhetetlen meggyozobb
Bizonyíték a régi bélyegek fáradt színénél
Egy madagaszkári bélyeg orange-a egy albán
Szürkéje egy tibeti aranya amely gyengédebben
Világol immár a madagaszkári orange-ánál is
És mégis és mégis
Egy portugál porosz kékjén melyet immár nyugodtan
Nevezhetnénk portugál kéknek tetten érheto még
Már csak ott már csak ott és sehol másutt
Hát ha vége mondta Tihamér akkor vége
Legjobb lesz ha alant maradunk
A Vértó
Nádlabirintusa közepén mint királyi pákászok
Csontként ragyogó rizómafoteleinkben
Alant maradunk várva a portugál bélyeg porosz
Illetve immár portugál kékje színtelenné fakuljon
Csak egy körülcsipkézett Semmi
Hogy ismét vérrel árasszák el az orvhalászok
Az orvlövészek ismét vérrel árasszák el
Vértavunk.
Rahmanyinov dalai
100-hoz közeledo édesapám
Éjszakánként megboldogult bátyámat hívja
Olykor engem is
Végül nekem magyarázza el
A lezáratlan ügyeket
(Boltjainak államosítását etcetera)
Megboldogult bátyám különös mód
Éppen itt ért utol Orléans-ban
Talán éjszakánként én is hívtam ot
Nem könnyu téged utolérni mondta
S máris diktálni kezdte verseit
Folytatni korán megszakadt opusát
Elobb azt hittem valaki a másik szobában
Rahmanyinov dalait rakta a lemezjátszóra
Mert aznap épp azt kerestem a FNAC-ban
Rahmanyinov dalait Fet és Tyutcsev verseire.
 
Godot-t nem ástam el

Nem tudok elszámolni
Godot-val
Nusika elott
Néz nagy szomorú szemekkel
Lassan már oszül szakálla
Jóllehet noszemély
Nusika Godot édesanyja
Nem tudok elotte elszámolni
Godot-val
De valamiféleképpen Beckett szelleme
És Isten elott sem tudok elszámolni
Godot-val
Mi már nem akartunk hagyni magunknak
Kiskutyát késobb ivartalanítottuk is Nusikát
Lea lányomék kértek egy fiú kiskutyát
Élt is Godot egy-két évet fenn Pesten
A Frankel Leóban szemben a Lukács-fürdovel
Szemben azzal a házzal lenn zöldséges van
Ahol Áprily és Jékely élt volt ki annyit siratta kutyáit
Úgy tunt Godot a Mozgó Ház kutyája lesz
Tán még a deszkákra is felkerül
Ténfereg a Beckett-dalokat éneklo
Gyerekek között megnyalja kezüket
Leül Julika Adrien vagy Balázs mellé
De nem tudta elviselni a város rezgésszámát
Haza kellett hoznunk Palicsfürdore
Hamis ugatós kutya lett Godot-ból
Olykor utána is kapott az emberek bokájának
Elsonek ugrott nagy kutyaviadalok közepébe
És akkor már Nusikának is mennie kellett
Védeni fiát
Menni nekem is nagy kutyaviadalok közepébe
Nem egyszer a halálból hoztuk vissza
Hetekig injekciózva utcánk állatorvosával
Állandóan kifúrtak sokat csavarogtak
A palicsi kóbor kutyákkal
Félig-meddig immár maguk is kóbor kutyák
És két éve nagy tél volt szóltak a szomszédok
Godot ott fekszik a hátsó utcában
Gondoltuk pihen be kell engednünk
Még meleg volt elolvadt alatta a hó
A fogai között szivárgó váladékból látszott
Megmérgezték
A füvön napokig ott sötétlett szép formája
Fekete muanyagzsákba tettem
Vártam néhány napot hátha fölenged az ido
Eláshatom
De nem engedett fel
Beledobtam a kukába
Hajnalonta ráöntögettem a langyos hamut
Majd elvitték a szemetesek
Azóta néz így Nusi
Hiába mutatom az én szakállam is fehér már
Látja hátam mögött szállingózik a hó
Látja fia sisteregve hóba égo formáját.
 
Mi eheto mi édes

Lábain már a csontra tekerednek
A kövér erek
Vonszolja muanyag szatyrait a fotéren
Civilizációnkról majd mint a muanyag szatyrok
Civilizációjáról fognak értekezni
Megáll a lovas szobor elott a vadócokat nézi
Beszél hozzájuk
Igen o még beszéli Szent Ferenc nyelvét
Vagy arról beszél pöröl magában
Mennyire éhes hogyan is sütné meg oket
Mint költobarátom liba helyett
A hattyút
Ki dönti el mi eheto mi édes
Mint a szar.