Skalpoljuk meg szegény Józsit!Tolnai Ottó műveiből készült darab a Stúdió K Színházban

Hosszú műhelymunka eredményeképpen október végétől szerepel a Stúdió K Színház műsorán a Tolnai Ottó művei nyomán készült Skalpoljuk meg szegény Józsit! című előadás, amely sajátosan vegyíti Tolnai Ottó költői világának líráját az olykor már-már nyers humorral, a Tolnai által megteremtett szürreális Vajdaság-mitológiát pedig brutális hétköznapjaink aktuális eseményeivel.

A vajdasági magyar irodalom kiemelkedő alkotójának, az élő klasszikusnak számító Tolnai Ottónak a rendhagyó, sajátosan szürreális világú drámai szövegeivel dolgozott ezúttal a Stúdió K Színház alkotóközössége, amely a rá jellemző módszerrel, a fokozott kreativitást igénylő, gyötrelmektől sem mentes próbafolyamat során addig formálta-fejlesztette a Tolnai Ottó három művéből (Tűzálló esernyő, Végeladás, Paripacitrom) kölcsönvett motívumokat, amíg új, önálló darab született belőle. Lehet rajta nevetni (már-már komédia), de azért néha végigfut az ember hátán a hideg, ahogy látja, miként mennek egymás agyára szépen lassan ennek a furcsa lakóközösségnek a tagjai valahol a Nyugat-Balkánon, hogy egyszerre tud kifejezetten kellemes és nyomasztóan kilátástalan, fojtogatóan elviselhetetlen lenni ez a közös udvar.

"Szabad kezet adok, legyen könnyű és szabad a kezetek..." – írta Tolnai Ottó, amikor az első vázlatok után engedélyt kért tőle a Stúdió K Színház arra, hogy három darabja nyomán egy negyediket alkosson. A Tűzálló esernyőből az alaphelyzet, a Végeladásból az elmúlás felé menetelés fájdalma, a Paripacitromból a jól eltalált figurák és a karcos humor váltak a Skalpoljuk meg szegény Józsit! című önálló darab szerves részévé.

Parti Nagy Lajos kötetnyi terjedelmű interjút készített Tolnai Ottóval (Költő disznózsírból), amelynek szövege szintén Tolnai irodalmi művének tekinthető, és motívumai belekerültek a Stúdió K Színház előadásába, ahogyan annak a nyitott szeminárium-sorozatnak (Ajvár szerdán - "Mindig a másik a Balkán") a tapasztalatai is, amelynek során október folyamán egy-egy izgalmas balkáni film vetítése után beszélgetésre került sor: meghívott vendégek (Krasztev Péter, Spiró György, Balla Zsófia, Forgách András, Balázs Attila) segítettek megismerkedni a tőlünk délre élő népek „gubancos” történetével, tragikomikus konfliktusaival.

Az összetett szerkezetű színpadi produkciónak éppúgy része Tolnai Ottó finom lírájú költői nyelve, mint a fanyar humor. Belül maradunk a Tolnai által megteremtett szürreális Vajdaság-mitológia világán, de újra meg újra rá lehet ismerni a saját vad hétköznapjainkra és a brutális történelemre. A mindig csak a másikat bolondnak tartó szereplők mindegyike saját groteszk rögeszméjének él, szinte állandóan színen van mindenki: acsarkodnak, hisztériáznak, vagy éppen törékeny szövetségeket kötnek. Tíz meghökkentő figura szándékai és emlékei kavarognak a szemünk előtt.
Bizarr, szürreális történet ez, ugyanakkor az előadásnak van egy nagyon konkrét valósága: élő állat és élő növények vannak a színpadon, a körültekintő keresés során kiválasztott tárgyak sem színházi kellékek, hanem nagyon is valóságosak, a saját múltjukat, saját történetüket hozzák be az előadás világába. Így találhatott otthonra a palicsi Tolnai Ottó világa a Ráday utcában.

Forrás: litera.hu