Cápácskám: apu! Gyermekvers felnőtteknek

Poéma

cápácskám hol vagy
gyere tempózz velem cápácskám
gyere versenyezzünk cápácskám: apu!
a fehér nyártól a fekete nyárig
gyere versenyezzünk cápácskám
gyere a fekete nyár a cél
a fekete nyár a cél cápácskám: apu!
átmegyünk a termálba át a lubickolóba
átviszlek a locsi-partyra cápácskám
csak a tiszába át ne hemperedj
csak a tiszába ne cápácskám: apu!
nézd a bácsi is beszorult a csúszda vályújába
hol vagy cápácskám hova tűntél
nem kell a kezem a lábam cápácskám: apu!
betonba ütötted a fejed
megszédültél az azúr betontól cápácskám: apu!
megszédültél apácaruhát öltöttél fókácska lettél
holnap anyu lesz a cápácska és te leszel a fókácska: apu!
gyere fogj meg cápácskám: apu!
kukába dobták a fekete rózsatövis-uszonyt
bakelitkukába a bakelituszonyt
cápácskám hol vagy cápácskám: apu!
jaj vigyázz hogyan veszed a kanyart
felhasítod a hattyúmat
a műanyag hattyúmat cápácskám: apu!
amikor elsodort a víz a lebombázott híd lábánál
ezt a hattyút dobta utánam valaki
ennek a hattyúnak a nyakába kapaszkodva
lebegtem aztán a szigetig cápácskám
hiába sírtam sikítottam az emberek
csak integettek mosolyogva
tán azt hitték igazi hattyú
végül is igazuk lett cápácskám
nekem igazi ez a legigazibb hattyú
érintsd csak meg a prémjét
ugye valódi hattyúprém cápácskám: apu!
csak tudnám ki dobta honnan szállt
hozzám az örvények közé
hol vagy cápácskám
azt hittem kimásztál napozni
cápácskám mi miért nem napozunk soha
mi miért nem napozunk a fehér nyár
miért nem napozunk soha a fekete nyár alatt
nézd milyen szépen hull a labdázó kisfiúkra
nézd milyen szépen hull a nyárpehely
mi miért nem napozunk soha cápácskám: apu!
ne kövesd
kérlek cápácskám ne kövesd a kis jugovinil gőzöst
ne kövesd nem szór daloló kiskukta ételhulladékot
ne kövesd a kis jugovinil gőzöst cápácskám: apu!
ne kövesd nem fog utas pottyanni korlátján át
a kis jugovinil gőzösökön nem utazik utas
nem utazik senki
a kis jugovinil gőzös kabinjai üresek
üres a dohogó kazánház
üres a kis jugovinil parancsnoki híd
üres cápácskám: apu!
ne kövesd a kis jugovinil gőzöst
ne kövesd cápácskám
ki csapkod
hol vagy mit csinálsz cápácskám: apu!
te rántottad le a nénit
azt a piros bugyis nénit cápácskám
te rántottad le vagy a lefolyó örvénye
hol vagy mit csinálsz cápácskám: apu!
te cibálod erről a szép kreol babáról
a fehér bikinit
te cibálod ilyen dühödten cápácskám: apu!
hová tűnt a zöld bugyogós néni
hová tűntetted cápácskám: apu!
ne
azt a klottgatyás kisfiút ne
együtt jártunk oviba
azt mondta szeret
a klottgatyás kisfiút ne cápácskám: apu!
hol vagy
a szagos néni körül körözöl
nem hallod csiklandós
csiklandós a néni cápácskám: apu!
a szagos néni körül körözöl
őt is a fenékre húzod
mint a mamát cápácskám: apu!
nyugodj meg cápácskám
ne füleld már a ködkürtöket
hozok inkább lángost
hozok neked végtelen kürtőskalácsot
ússz ide hozzám a lépcsőhöz
ringj csak így szépen mint a többiek
beszéld meg velük a tegnapi meccseket
milyen volt a szalontüdő
miért lett öngyilkos a szépségkirálynő
ringj csak így hunyd be szemed
hull a nyárpehely
ringj csak így mint a többiek
akiket már feldobott a víz
ringj csak így szépen cápácskám: apu!
mondd én is meghízom majd
én is felfúvódom lilán
mint e nénik a csurgó alatt
mondd én is megőszülök cápácskám: apu!
az én fogaim is megsárgulnak
kihullanak cápácskám
vagy nekem is revolver-fogsorom nő
apró bőrfogak még a bőrömön is
én is mankóval járok majd
mint ez a féllábú bácsi cápácskám: apu!
még előttem az élet azt mondod
milyen lesz cápácskám: apu!
milyen lesz a közepe
hogyan fogom leélni
hogyan fogom befejezni cápácskám: apu!
a te életed milyen volt cápácskám: apu!
a te életed közepe milyen volt
lukas cápácskám: apu!
te hogyan fogod befejezni cápácskám: apu!
botokkal vernek
szigonyokkal szurkálnak majd cápácskám
zöld mérgekkel fűrészporral tömik üvegpapír zsákod
kitömnek és múzeumba tesznek
igaz hogy mindig is csak erre vágytál
hogy múzeumba kerülj cápácskám: apu!
kitömnek
és a látogatók megérintik gyöngyházfűrészed
benyúlnak sötét torkodba melyről sokáig azt hitted
tulipán torka
tulipán szép sötét torka cápácskám: apu!
cápácskám hol vagy cápácskám: apu!
nézd cápácskám egy pillangó
pillangó szállt a medence azúr peremére
sárga nézd áttűnik a kénporon
a szárny szép rajzú kék erezete
nézd tapsol nekünk
buzdít bennünket versenyezzünk ismét
ne hagyjuk abba
ne adjuk fel máris
buzdít versenyezzünk cápácskám
a fehér nyártól a fekete nyárig
a fekete nyár a cél cápácskám: apu!
buzdít tapsol kénporos kis tenyerével
jaj ne nézz oda
bukj a víz alá
pillangónkat bekapta egy veréb
aranyporos lett a csőre
majd még trillázni kezd a koszosa
bukj alá cápácskám szörnyű
elviselhetetlen látvány
gyere hagyd csináljunk hullámokat
nézd ismét nyárpelyhet hoz a szellő
hull a nyárpehely
hull ránk a nyárpehely cápácskám
emeld ki egy kicsit ezt a lapos fejed
hull ránk a nyárpehely cápácskám: apu!
ezeket a meleg tisza-parti medencéket
kedvelem legjobban
akárha a tiszában fürödnénk
éppen csak jóval melegebb
és nem szalad velünk a víz és nem sodor
áll cápácskám áll velünk
a tiszába át ne hemperedj cápácskám: apu!
emlékszel amikor pesten elvittél a széchényibe
sosem felejtem el cápácskám: apu!
a gőzölgő medencéből szépen láttuk
a szembeni cirkuszt emlékszel cápácskám
egy bohóc vakaródzott épp a napon
egy bohóc vakaródzott cápácskám: apu!
valaki azt mondta mellettem a medencében
hogy a bohócok mind tetvesek
és én a bokájába haraptam cápácskám: apu!
és te is rárontottál hisz épp akkortájt mesélted
legkedvesebb költőd (celan) fia is bohóc
egy bohóc vakaródzott épp a napon
két fiú gumikalapáccsal püfölte egymás fejét
a kötéltáncosnő kötél nélkül gyakorolt
valahol fenn a platánok felett
állandóan attól rettegtem a lufi-
és vattacukor-árusok között áthemperedsz
és estelente fellépsz a cirkusz porondján
és én a gőzölgő medencéből nézem műsorod a fűrészporon
nézem ahogy leharapod az artistanők lábát
széttrancsírozod a lovarnő krétaszín paripáját
széttrancsírozod cápácskám: apu!
onnan a gőzölgő medencéből emlékszel cápácskám
szépen láttuk a szembeni ZOO-t is
állandóan attól rettegtem a lufi-
és vattacukor-árusok között áthemperedsz
és megeszed a flamingókat
meg mint a bolond wilhelm a fannyka kombinéját
felzabálod mind a flamingókat cápácskám
a messzeségbe merengő flamingókat cápácskám: apu!
amikor megkérdezték wilhelmtől
mit tettél wili
azt felelte rózsásan nyáladzva
azt felelte megettem a flamingót
hogy a flamingót zabálta meg cápácskám: apu!
(...)