Wilhelm-dalok

avagy a vidéki orfeusz

Aligha csak Tolnai Ottó költészetében jelentett gyökeres fordulatot Wilike felfedezése. Az új magyar költészet egyik ősalakjává nőtt ez a kajla fülű, mezítlábas, vigyori mamlasz, akinek elesettségében nemcsak a margóra szorultság oly jól ismert magyar és nem magyar gyötrelmei összegeződnek, hanem a századunk végére ugyancsak margóra szoruló személyesség és lelki szabadság veszélyeztetettsége is.


A meztelen bohóc

Tolnai Ottó igen termékeny költő és író. Lírikusként indult pályája, számos verseskötete jelent meg, de írt regényt (Rovarház), gyermekverseket, esszéket, drámát (Végel(ő)adás) is. Közel négy évtizedes irodalmi kezdeményező szerepe a vajdasági magyar kulturális régióban vitathatatlan. Jelen kötetében vajdasági festő, karikaturista és képzőművész barátait, kortársait akarja bemutatni. Az Újvidéki Rádióban előadott képzőművészeti szövegek ezek, melyben az érintettség és személyesség az, ami akár az éterben, akár nyomtatásban megkülönbözteti a barátot a tárlatlátogató kritikustól.


Cápácskám: apu!

Gyermekvers felnőtteknek


cápácskám hol vagy

gyere tempózz velem cápácskám

gyere versenyezzünk cápácskám: apu!

a fehér nyártól a fekete nyárig

gyere versenyezzünk cápácskám


Prózák könyve

Tolnai elbeszéléskötetének írásait a későbbi, Kékítőgolyó című, Magvetőnél megjelent kötet tartalmazza.

"a Tolnai szövegeiben tettenérhető játékosság, sőt olykor bohóckodás ellenére ezek a történetek lényegében – nyilván ha úgy olvassuk, ha akarjuk úgy olvasni őket – az önmagunkkal való szembenézésre szólítanak fel, mintegy sugallva, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott társadalmi-közösségi lét előfeltétele csakis az önismeret lehet."

Bertók Beatrix


Gyökérrágó

"Tolnai az 1986-ban megjelent Gyökérrágó kötetben az azúr specialistájaként határozta meg önmagát, az azúrhoz vonzódása olyan erővel hatja át művészetét..."

"'A mindent magához vonzó, magába szippantó tenger a sokfajúság és a sokfajtaság, az inneni és túli, a véges és végtelen, az élet és halál, a látható és láthatatlan felségterülete Tolnai Ottónál, az akvamarin, az ultramarin, az ultraviola, az abszolút viola, a kobalt, az indigókék specialistája pedig e familiáris tipográfia, topográfia és architextúra közvetítésével hozza létre az azúr enciklopédiáját' – írja Virág Zoltán Tolnai 'maritim ikonográfiája' kapcsán."

Fekete J. József


Rokokokokó

Utószó Fuderernek



Fuderer Gyula a Danijel Konstantin utcán és a teniszpálya mellett járt munkahelyére, a Forum Könyvkiadó harmadik emeleti szerkesztőségi szobájába, amit hosszú éveken át Tomán Lászlóval és Ács Károllyal osztott. Hogy a Laza Telečki utcából, ahol élt, hogyan és hol vágott át a Danijel Konstantinba, nem tudom pontosan. Minden bizonnyal valamelyik nyüzsgő, jellegzetesen újvidéki udvaron (olykor skanzeneinknek nevezem ezeket a passzázsokat), a nyomor, a kisipar és a nagykereskedelem labirintusán, el-elidőzve egy-egy pecsétkészítő, gombkötő vagy fényképész kis kirakatánál, a gyakori patkányokról természetesen tudomást sem véve.


Virág utca 3.

Kutyám mind jobban vérző, spriccelő farka. Az első vérszeplők a fehér bútoron, kislányom és Kitti arcán, a szobanövények nagy levelein, a könyvek gerincén, a porcelán Buddhán, a hófehér pintyőkén. Mintha golyótalálat érné, egy nagyobb csöpp Bem homlokán. Ki titokban, ki idegesen tiltakozva törli le, maszatolja el őket. Menekülnének, de már késő, félnek, ha mozdulnak, torkuknak ugrik a veszett fekete állat. Vérpettyek, foltok a képen, a fehér dogon. Csurom vér már a szoba, az egész Virág utca 3. Pánik. Akárha egy nagy vérengzés, öldöklés színhelyén lennénk.


Elefántpuszi

Versek koravén gyerekeknek

tata

tetszik az elefántpuszi

erről jut eszembe mondd meg a mamának

már nem is emlékszem mikor volt fánk

ha jössz hozz hecsedlilekvárt


Világpor

Tolnai Ottó költészete a lírai minimalizmusnak is egyik mintája lett a hetvenes években. Tolnai egy-egy kötetében olykor száznál is több hivatkozás található a világirodalom régi és kortárs alkotóira. Ezért nevezik például Világpor című kötetét rapszodikus enciklopédiának.


Sáfrány Imre

Az 1928-as születésű, vajdasági festő-grafikus, Sáfrány Imre művészetéről Tolnai Ottó írásával és képválogatásával jelent meg kismonográfia.