Bárány Tibor: Ex libris

Kritika a Tolnai-symposion és a Költő disznózsírból című könyvekről

Hogy vajon épp virágkorát, sőt aranykorát éli-e a magyar irodalom vagy a magyar irodalomtudomány, ez ügyben döntsön ki-ki intellektuális ízlése szerint.


Bodor Béla: Ex libris

Tolnai Ottó: Költő disznózsírból - Egy rádióinterjú regénye

Amikor a Tolnai Ottó Parti Nagy Lajos kérdéseire épülő rádiós életútinterjújából készült irodalmi szöveget olvastam, eleinte úgy éreztem, mintha Hrabal Pepin bácsija szövegelne megállíthatatlanul, nem ismerve időbeli és terjedelmi határokat. Aztán derengeni kezdett, hogy alapvetően másról van szó, és ettől kezdve ez a különbözés adja a vázát ennek az olvasásnak.


Kőrösi Zoltán: A Tolnai-csipke

Tolnai Ottó: Költő disznózsírból - egy rádióinterjú regénye

Kora reggel volt, tél, szürke fény szivárgott át a redőny résein. A fejem melletti kisasztalon vadul csörögni kezdett a telefon. Egy reszelős, reszketeg hang szólt bele.

– Halló – csak ennyit mondott.

Se név, se köszönés, mégis rögtön tudtam, hogy ő az. Már vagy egy éve, legalább háromszáz napja nem beszéltünk egymással, mégis, az első pillanatban, ahogy meghallottam a hangját, biztos voltam abban, hogy Tolnai Ottó van a vonal túlsó végén.

Miért is? A reszelős hang miatt?


Szerbhorváth György: Bácskai vadász a senkiföldjén

Tolnai Ottó: Költő disznózsírból - egy rádióinterjú regénye

(Modern Montaigne) Ha megélte volna, talán a többször idézett mester, Montaigne is elégedett lenne Tolnai Ottó Költő disznózsírból című rádióinterjú-regényével.


Szilágyi Zsófia: Homo adriaticus

Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről

Egy Tolnai Ottó műveiről szóló kritikákat és tanulmányokat összegyűjtő tanulmánykötetnek a Tolnai-symposion címet adni több okból is szerencsés döntés.


Mikola Gyöngyi: A regény hőtágulása

Az ÉS könyve márciusban - Tolnai Ottó: Költo disznózsírból. Egy rádióinterjú regénye. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2004. 393 oldal, 2990 Ft

"Az emberi emlékezet fonalán csomók és hurkok vannak, ezekbe surusödik az ember "élete", és ezek a csomók kibogozhatatlanok. (...) Az emberi emlékezet csomói a végtelenségig követhetok. A nagy írók témái és alakjai a végtelen mélységbe nyúló emlékezet kituno példái.


Jánossy Lajos: Zsíros falatok

Tolnai Ottó: Költő disznózsírból

Az utóbbi években kevés könyvről volt elmondható, ami a Tolnaiéról; olvasom, olvasom, ha eltűnök a városban, arra várok, mint a gimnáziumi monstre olvasások idején, hogy ismét hazakeveredjek, újra a könyvemmel lehessek. Olyan érzés ez, amely csak nagy szerelmeinkhez hasonlítható. Annyira, hogy szívünk választottja egy időre belélegzi az egész életünket, a létezés erotikus égövekre bomlik, közvetlenné és taktilissá lesz minden élvezet. Szökdécselést és könnyeket vált ki a varázslat.


Poszler György: Tolnai Ottó: Költő disznózsírból

Kosztolányi Petőfit látja egy hentesüzlet kirakatában. Tárt karokkal szavalja a szabadság igéit. Hófehér. De nem márványból van, hanem disznózsírból. Ez sugallja a könyv tragikomikus árnyalatát. Lírai szárnyalás és prózai disznózsír, látható elragadtatás és láthatatlan öngúny egyszeri egységét.


Szerbhorváth György: Tolnai Ottó kapta az idei irodalmi díjat

Tolnai Ottó költő 1940-ben született a szerbiai Magyarkanizsán. Eddig közel harminc könyve jelent meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. Munkásságát egyebek közt József Attila- (1991), Év Könyve- (1992), Ady Endre- (1993), Füst Milán- (1997) és Weöres Sándor-díjjal (1999) ismerték el

A vajdasági Tolnai Ottó veheti át ma délután az elmúlt év legjobb irodalmi alkotásáért járó Magyar Irodalmi Díjat a Magyarország Európában Alapítvány elnökétől, Göncz Árpádtól az MTA dísztermében.


Csordás Gábor: A világ Olivér szerint

Tolnai Ottóról, németeknek

Ha valaki a legeurópaibb európait akarná megkeresni, én lebeszélném arról, hogy Párizsban, Londonban vagy akár - bocsánat - Berlinben kezdje a keresgélést. Inkább arra biztatnám, hogy azon a tájon nézzen körül, amely már olyan fokozhatatlanul európai, hogy fölösleges szószaporítás volna ilyen vagy olyan Európának nevezni. Egyszeruen Balkán a neve, ahogy a királyoknak sincs vezetéknevük.