Regény

Rovarház

Tolnai Ottó első regénye. Az 1968-as regénypályázaton indult, megvásárolt pályamű.


Tolnai Ottó Rovarház című, 1969-ben megjelent regénye olyan formaelveket hordoz, amely lét- és irodalomszemléleti mögöttesével egyetemben felmutatja a magyar próza paradigmaváltásának lehetséges irányát.

A Rovarház rejtvényszerű képírásként, titkosírásként definiálódik. Metajele a pornográf naptár és a pók/rovar. Mindkét embléma a metanarratív beszéd kiteljesedését biztosítja.


Ördögfej

"Fiatal koromban a homokvárak megszállott építôje, kapitánya, valójában médiuma voltam, errôl írtam is egy ifjúsági regényt (Ördögfej)."


A borítót és az illusztrációkat eredeti gyerekrajzok felhasználásával Kapitány László készítette.


Virág utca 3.

Kutyám mind jobban vérző, spriccelő farka. Az első vérszeplők a fehér bútoron, kislányom és Kitti arcán, a szobanövények nagy levelein, a könyvek gerincén, a porcelán Buddhán, a hófehér pintyőkén. Mintha golyótalálat érné, egy nagyobb csöpp Bem homlokán. Ki titokban, ki idegesen tiltakozva törli le, maszatolja el őket. Menekülnének, de már késő, félnek, ha mozdulnak, torkuknak ugrik a veszett fekete állat. Vérpettyek, foltok a képen, a fehér dogon. Csurom vér már a szoba, az egész Virág utca 3. Pánik. Akárha egy nagy vérengzés, öldöklés színhelyén lennénk.


Költő disznózsírból

Egy rádióinterjú regénye

A vajdasági Palicson élő Tolnai Ottó az egyetemes magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója és személyisége. 1998-ban, a jugoszláviai háború alatt Parti Nagy Lajos arra vállalkozott, hogy a költő egész munkásságát felölelő életútinterjút készít vele. Így olyan mély, eleven és őszinte dialógus alakult ki kettejük között, ami felülmúlja a művészinterjúk színvonalát.