Könyv

Homorú versek

Tolnai Ottó első verseskötete, amely megjelenésének évében Tolnai Zágrábba költözik, filozófiai tanulmányokat folytatni.


Az 1963-as Homorú versek (Tolnai Ottó) a házépítés princípiumára hivatkozik (Utolsó előtti vers), Költő-én épít és homorít egyszerre, a házépítő magatartás is eltér a megszokottól: nem a falfelhúzásra, hanem az ablakszaporításra koncentrál. Az ablak sem kifelé hívogat, hanem befelé csalogat... (Hózsa Éva)


Sirálymellcsont


Sírfeliratom



itt nyugszik stb. az

ki madárfejét

üvegfalban ütötte szét



 



Maurits Ferenc rajzaival



 


Valóban mi lesz velünk

(Domonkos Istvánnal)

Megjelent Végel László utószavával, Domonkos István, Kapitány László és Tolnai Ottó kollázsaival.


Domonkos Istvánnal közös verseskönyve a Symposion könyvek sorozatban, az Új Symposion könyvmellékleteként jelent meg.


Agyonvert csipke

Megjelent Tolnai Ottó kollázsaival.

...az ő poétikája, teljes költészete, Hamvasnak az indián asszonyok szövéséről szóló esszéjéből ered, ezt továbbgondolva, ezt átlátva a csipkeverésre utal, arra, hogy versei együtt, olyan akár az agyonvert csipke.

Weiner Sennyey Tibor


Rovarház

Tolnai Ottó első regénye. Az 1968-as regénypályázaton indult, megvásárolt pályamű.


Tolnai Ottó Rovarház című, 1969-ben megjelent regénye olyan formaelveket hordoz, amely lét- és irodalomszemléleti mögöttesével egyetemben felmutatja a magyar próza paradigmaváltásának lehetséges irányát.

A Rovarház rejtvényszerű képírásként, titkosírásként definiálódik. Metajele a pornográf naptár és a pók/rovar. Mindkét embléma a metanarratív beszéd kiteljesedését biztosítja.


Ördögfej

"Fiatal koromban a homokvárak megszállott építôje, kapitánya, valójában médiuma voltam, errôl írtam is egy ifjúsági regényt (Ördögfej)."


A borítót és az illusztrációkat eredeti gyerekrajzok felhasználásával Kapitány László készítette.


Gogol halála

A Gogol halála elképzelésekor nemcsak a rövid prózaforma, hanem a történetekből létrehozható szőttes, rongyszőnyeg lehetőségei lebeghettek az elbeszélő szeme előtt. Ebből nő ki a mozzanat-mozaik műfajkoncepció és kötetkompozíció.


Legyek karfiol

Legjobban mégis a Karfiolos pepita füzetet sajnálom, noha jól emlékszem, az egész füzetben a torz virágot mint olyant próbáltam, nem nagy sikerrel, szócikkbe sajtolni. A versekben talán fellelhetô némi nyoma ennek a munkának, ugyanis a Legyek karfiolban, vagy a Világporban, hol emberi agyhoz - az ember hugyagya, mint virág -, hol pedig angyali ürülékhez hasonlítottam volt a karfiolt.

Tolnai Ottó


Sáfrány Imre

Az 1928-as születésű, vajdasági festő-grafikus, Sáfrány Imre művészetéről Tolnai Ottó írásával és képválogatásával jelent meg kismonográfia.


Világpor

Tolnai Ottó költészete a lírai minimalizmusnak is egyik mintája lett a hetvenes években. Tolnai egy-egy kötetében olykor száznál is több hivatkozás található a világirodalom régi és kortárs alkotóira. Ezért nevezik például Világpor című kötetét rapszodikus enciklopédiának.


Elefántpuszi

Versek koravén gyerekeknek

tata

tetszik az elefántpuszi

erről jut eszembe mondd meg a mamának

már nem is emlékszem mikor volt fánk

ha jössz hozz hecsedlilekvárt


Virág utca 3.

Kutyám mind jobban vérző, spriccelő farka. Az első vérszeplők a fehér bútoron, kislányom és Kitti arcán, a szobanövények nagy levelein, a könyvek gerincén, a porcelán Buddhán, a hófehér pintyőkén. Mintha golyótalálat érné, egy nagyobb csöpp Bem homlokán. Ki titokban, ki idegesen tiltakozva törli le, maszatolja el őket. Menekülnének, de már késő, félnek, ha mozdulnak, torkuknak ugrik a veszett fekete állat. Vérpettyek, foltok a képen, a fehér dogon. Csurom vér már a szoba, az egész Virág utca 3. Pánik. Akárha egy nagy vérengzés, öldöklés színhelyén lennénk.


Rokokokokó

Utószó Fuderernek



Fuderer Gyula a Danijel Konstantin utcán és a teniszpálya mellett járt munkahelyére, a Forum Könyvkiadó harmadik emeleti szerkesztőségi szobájába, amit hosszú éveken át Tomán Lászlóval és Ács Károllyal osztott. Hogy a Laza Telečki utcából, ahol élt, hogyan és hol vágott át a Danijel Konstantinba, nem tudom pontosan. Minden bizonnyal valamelyik nyüzsgő, jellegzetesen újvidéki udvaron (olykor skanzeneinknek nevezem ezeket a passzázsokat), a nyomor, a kisipar és a nagykereskedelem labirintusán, el-elidőzve egy-egy pecsétkészítő, gombkötő vagy fényképész kis kirakatánál, a gyakori patkányokról természetesen tudomást sem véve.


Gyökérrágó

"Tolnai az 1986-ban megjelent Gyökérrágó kötetben az azúr specialistájaként határozta meg önmagát, az azúrhoz vonzódása olyan erővel hatja át művészetét..."

"'A mindent magához vonzó, magába szippantó tenger a sokfajúság és a sokfajtaság, az inneni és túli, a véges és végtelen, az élet és halál, a látható és láthatatlan felségterülete Tolnai Ottónál, az akvamarin, az ultramarin, az ultraviola, az abszolút viola, a kobalt, az indigókék specialistája pedig e familiáris tipográfia, topográfia és architextúra közvetítésével hozza létre az azúr enciklopédiáját' – írja Virág Zoltán Tolnai 'maritim ikonográfiája' kapcsán."

Fekete J. József


Prózák könyve

Tolnai elbeszéléskötetének írásait a későbbi, Kékítőgolyó című, Magvetőnél megjelent kötet tartalmazza.

"a Tolnai szövegeiben tettenérhető játékosság, sőt olykor bohóckodás ellenére ezek a történetek lényegében – nyilván ha úgy olvassuk, ha akarjuk úgy olvasni őket – az önmagunkkal való szembenézésre szólítanak fel, mintegy sugallva, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott társadalmi-közösségi lét előfeltétele csakis az önismeret lehet."

Bertók Beatrix


Cápácskám: apu!

Gyermekvers felnőtteknek


cápácskám hol vagy

gyere tempózz velem cápácskám

gyere versenyezzünk cápácskám: apu!

a fehér nyártól a fekete nyárig

gyere versenyezzünk cápácskám


A meztelen bohóc

Tolnai Ottó igen termékeny költő és író. Lírikusként indult pályája, számos verseskötete jelent meg, de írt regényt (Rovarház), gyermekverseket, esszéket, drámát (Végel(ő)adás) is. Közel négy évtizedes irodalmi kezdeményező szerepe a vajdasági magyar kulturális régióban vitathatatlan. Jelen kötetében vajdasági festő, karikaturista és képzőművész barátait, kortársait akarja bemutatni. Az Újvidéki Rádióban előadott képzőművészeti szövegek ezek, melyben az érintettség és személyesség az, ami akár az éterben, akár nyomtatásban megkülönbözteti a barátot a tárlatlátogató kritikustól.


Wilhelm-dalok

avagy a vidéki orfeusz

Aligha csak Tolnai Ottó költészetében jelentett gyökeres fordulatot Wilike felfedezése. Az új magyar költészet egyik ősalakjává nőtt ez a kajla fülű, mezítlábas, vigyori mamlasz, akinek elesettségében nemcsak a margóra szorultság oly jól ismert magyar és nem magyar gyötrelmei összegeződnek, hanem a századunk végére ugyancsak margóra szoruló személyesség és lelki szabadság veszélyeztetettsége is.


Árvacsáth

Tolnai Ottó árvacsáth versciklusában az elszigetelt, egyedülvaló pillanatot helyezi szemlélete középpontjába. Az árvacsáth nyitódarabjában állnak a következő sorok: "a pagodáig kellene átvonszolnom magam / ám pontosan érzem / az ilyen dolgokat mindig pontosan / érzem a makk / a makk ütéset nem bírnám elviselni / a nagyobb ütést igen / a legnagyobbat is / a föld az ég a nap ha rám zuhanna / ha rám zuhanna a föld az ég a nap / mint minden pillanatban ahogy rám zuhan / a föld az éga nap az égő / azt igen / a legnagyobbat elviselném / ám a makk / a makk ütését nem".


Versek könyve

Tolnai a Versek könyvében a "lét hegeit" betűzi, s az "izzó azúrig" jut.

"A műnemi és a műfaji rétegzettség, a nyelvi és kulturális határsértés, a kaleidoszkopikus művészetszemlélet, a mediterrán feeling, az akvatikus gesztusok, a faktografikus mozaikstruktúrák a szétbeszélésnek, a szétírásnak, a repesztések, szakítások kontúrjait, törésirányait, nyomvonalait követő lejegyzésnek, átmásolásnak, átrajzolásnak köszönhetően élesztik újra és reflektálják napról-napra, kötetről-kötetre az „így szeretek én írni/ piszkosan/ piszkozatot csak" (Versek könyve)... tehertételeit és sorozatos kilátástalanságát."


Kékítőgolyó

Új prózák könyve

„A KIRÁLY: Kék, kék.

MARGIT: Még érzékeli a színeket. Színes emlékei vannak. Nem valami fejlett a hallása, viszont annál erősebb a vizuális fantáziája… festő… buzgó híve a monokróm irányzatnak. (A Királynak) Mondj le a birodalomról. Mondj le a színekről. Ezek mind tévútra visznek, késleltetnek. Már nem késlekedhetsz, nem állhatsz meg, nem szabad.


Rothadt márvány

(jugoplasztika)

A könyv szerb és horvát művészek - festők és szobrászok - villanásnyi portréit hozza.


Balkáni babér

Tolnai Ottó költészetét a hatvanas évektől építi, Belgrád, Budapest és Bácska vonzásában olyan új nyelvet alkotott, melyet valóban el kell sajátítanunk, ha érteni akarjuk. Feladatunk versei epikus töltetének köszönhetően több mint hálás, hiszen a szereplőkkel könnyű azonosulnunk, miként a megjelenítő pátosszal és humorral, melyek így együtt jellemzik a Vajdaság, a költő napi történelmét.


Költő disznózsírból

Egy rádióinterjú regénye

A vajdasági Palicson élő Tolnai Ottó az egyetemes magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója és személyisége. 1998-ban, a jugoszláviai háború alatt Parti Nagy Lajos arra vállalkozott, hogy a költő egész munkásságát felölelő életútinterjút készít vele. Így olyan mély, eleven és őszinte dialógus alakult ki kettejük között, ami felülmúlja a művészinterjúk színvonalát.


Szög a nadírban

(Kovács Antal naplója)

Versbe szedtem a naplót, végre a Wilhelm-dalokon is túlnanra léphettem, észre sem véve, mikor és hol írom át, hol írom tovább mondatait, hol billentem az egészet az én világomba. Hol helyezem át az én nadíromra. Mikor és hol születnek meg az én verseim. Hiszen Miquel Barcelóról, a mallorcai festőről nagyrészt Orléans-ban írt, alig egy éve befejezett kis kötetem utolsó soraiban fantasztikusmód ugyanehhez a nadírhoz jut el. Afrikán, a sivatagon keresztül e sivatagi sivárság által tisztára súrolt kisvilághoz.


Tolnai Ottó legszebb versei

Mikola Gyöngyi válogatása nem kronologikus rendben közli a korábbi kötetek "legszebbjeit", hanem az életmű jellemző poétikai eljárásait szem előtt tartva Tolnai költészetének számos vissza-visszatérő motívuma köré épít ciklusokat.


A pompeji szerelmesek

Fejezetek az Infaustusból

Tolnai Ottó új kötete nagy ívű válogatás a szerző 1999 és 2006 között született prózáiból. A pompeji szerelmesek tíz fejezete szinte lépésről lépésre vezeti be olvasóját lélegző történeteken keresztül az esszénovellák teremtette univerzumba. Tolnai prózái különös módon építkeznek, szeretnivaló hősei, a vidéki infaustusok - a semmis dolgok művészei, "kisénekesei", melankolikusok, boldog-boldogtalanok - népesítik be a történeteket, időben és térben áthágva határokat.


Feljegyzések a vég tónusához


A szerzőnek az utóbbi tíz évben írt, a próza felé is tapogató esszéit és feljegyzéseit tartalmazza a kötet. Mintha mikroszkóppal figyelné a Vajdaságot, s ezen górcső alatt az egész Balkánt.


Ómama egy rotterdami gengszterfilmben

Regény versekben

A kötet címadó versciklusa egy többszólamú, jellegzetesen "tolnais" hosszúversként is olvasható. Tolnai Ottó lírájában külön vonulatot képeznek ezek a hosszúversek; olyannyira, hogy ezekkel a művekkel kapcsolatban szinte már külön műfajról, "Tolnai-eposzról" is beszélhetünk. Érdemes azt is megfigyelni, hogy az említett többszólamúság hogyan jelenik meg ezekben a hosszabb versekben. Több hang, több beszélő és több nézőpont simul egymás mellé egyetlen szövegen belül, borzongatóan izgalmas polifóniát eredményezve ezzel.


Vidéki Orfeusz

Válogatott versek


Tartalom



Elsőnek 5

Elsőnek 7

Fogvájó 7

Ősz 7

Alma 8

Ceruzával írt vers 8

Sirálymellcsont 9

Képeslap 9

Csendélet 9

Eső 10


Grenadírmars


E prózafüzér friss adaléka az épülő Új Tolnai Világlexikonának. Grenadírmars az ínyenc olvasónak, amelynek hozzávalóit a szerző folyamatos útonlevésben, egyebek között Berlintől Zenta felé haladva gyűjti össze.